A Magyar márkák és üzleteink!
Konzum Mo. 2006.05.05. 08:50
Vásárolj kíváló hazai mínőségű magyar terméket magyar üzletből!
A "Közért" 1948 óta mind a mai napig - jóllehet néhány éve már nem létezik - az élelmiszerboltot jelenti a budapestieknek, s kevesen tudják, hogy valójában a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevének rövidítése volt.
E vállalat egyik jogelődje volt Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme, amelyet a fővárosi törvényhatósági bizottság 1911-ben hozott létre a drágaság megfékezésére. Az élelmiszerüzem és 50 boltból álló hálózata nagy mennyiségben hozott forgalomba olcsóbb húsfajtákat és hentesárukat, ezzel ármérséklő hatást gyakorolt anélkül, hogy hatóságként árváltozásokat írt volna elő. A hamar népszerű "Községi" boltjaiban forgalmazott árucikkek köre később fokozatosan kibővült. Az üzem 1948. május 15-éig működött és az akkor megalakított Közért három alapítójának egyike lett.
Alapítólevele szerint a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. elsődleges feladata a közellátás biztosítása volt. Alapításkor 358 budapesti és 31 vidéki bolttal rendelkezett. A vidéki boltokat rövidesen más kereskedelmi szervezetekhez csatolták, a budapesti üzletek száma viszont gyorsan emelkedett. A korszerű kereskedelmi formák alkalmazásában fontos dátum volt 1955 augusztusa, ekkor nyílt meg az ország első önkiszolgáló üzlete a fővárosban, a Mártírok útja és a Bem utca sarkán lévő Közértben. Tíz év múlva a Közért üzleteinek nagyobbik fele már önkiszolgáló rendszerben működött. 1966-67-ben kezdődött meg a nagyobb alapterületű ABC áruházak építése, 1975-ig több mint ötvenet adtak át a vásárlóknak. Egyidejűleg számos kisebb boltot bezártak. Egy jelentős átszervezés keretében 1969-ben 10 kerületi Közért vállalatot hoztak létre Budapesten úgy, hogy többnyire 2 kerületi vállalatból gyúrtak össze egyet 100-200 üzlettel.
A privatizáció idején a kerületi Közérteknek 1670 boltjuk volt, további 24 üzlete volt a Budapesti Közért Vállalatnak, ez később - többszöri átalakulással - a Spar-hálózat része lett. A Közért vállalatok boltjainak többségét, a kisebb boltokat és a szerződéses üzleteket az előprivatizációs licitálással egyesével adták magánkézbe, a megmaradt nagyobb üzleteket pedig 1992 és 1994 között egyesével három nyilvános pályázaton értékesítették. A maradékot - a kevésbé kelendő üzleteket - három Közért vállalatba (Belvárosi, Délpesti, Pest-budai) csoportosították át, ezeket 1994-ben rt-vé alakították, a többi Közért vállalatot pedig végelszámolással jogutód nélkül megszüntették. 1995-ben a Belvárosi Közért Rt. is a felszámolás sorsára jutott, míg a Pest-budai és a Délpesti rt-ket privatizációs pályázaton a Hajdú-BÉT Rt. vette meg.
A Közért vállalat mellett működött negyven éven keresztül a Csemege Kereskedelmi Vállalat, amelyet (pontosabban jogelődjét) 1952-ben alapították azzal a céllal, hogy mint országos nagyvállalat példát mutasson a korszerű kereskedelmi módszerek és technika alkalmazásában, s nem utolsó sorban árukínálatban. A vállalat nagy alapterületű ABC-áruházakat épített Budapesten, a Balatonnál és vidéki városokban. Budapesten elsődlegesen az új lakótelepekre és a jelentős közlekedési csomópontokba kerültek a vállalat új ABC áruházai. Privatizációja során a Csemege vállalat részvénycsomagját, illetve a teljes bolthálózatot az osztrák Meinl cég vásárolta meg, majd azt 1999-ben eladta a belga Delhaize-csoportnak, s immár Match logóval működik az üzletek többsége.
Az élelmiszerkereskedelem gyökeresen átalakult az utóbbi tíz évben. Számos nemzetközi üzletlánc telepedett meg Magyarországon, korszerű létesítményeket építve vagy a régieket felújítva. Ugyanakkor a kereskedelmi vállalkozások többsége kis- és középvállalkozás, melyek egy része tőkeszegény, fejlődése nehézkes vagy lehetetlen. Körükben részlegesen végbement az önszerveződés (Coop, CBA, Honiker), amely e kör versenyhátrányát csökkenti.
|